A válaszkész, azaz az igény szerinti szoptatás a legtöbb anya számára ismert és sokak által alkalmazott szoptatási mód, mely során a szoptatások ideje és időtartama a csecsemő szükségletei szerint alakulnak. Az igény szerint szoptatott baba saját szükségletei szerint tanul meg enni, felismerni az éhség-, és jóllakottság jeleit, megtanul kontrollt gyakorolni a táplálékfelvétel felett. Ennek folytatása az igény szerinti hozzátáplálás.
A válaszkész (igény szerinti) hozzátáplálás a csecsemő/kisgyermek egyértelmű jelzésein és a szülő szenzitivitásán alapul. Alappillérei, hogy
- a gyermek jelezzen a szülő (gondozó) felé,
- a szülő (gondozó) észlelje a baba jelzéseit,
- értelmezze azokat,
- és jól (megfelelő időben, helyen, módon) reagáljon rájuk.
A szülő (gondozó) feladata megteremteni a nyugodt, étkezéshez illő környezetet, az étkezéshez szükséges eszközöket, felkínálni a gyermek számára a tápanyagigényét fedező egészséges ételeket. A gyermek döntése, hogy az adott étel ízlik-e neki, megeszi-e és mennyit eszik belőle.
A „két kanalas módszerrel” - tehát egy kanál a szülő kezében, egy kanál a babáéban – lehetőséget adhatunk a gyermek számára a próbálkozásra, kísérletezésre, ami a fejlettségének előrehaladtával önálló étkezéssé növi ki magát. Törekedni kell arra, hogy a csecsemő aktív részese legyen a családi étkezésnek. A gyermekek korai étkezési szokásainak alapköveit ebben az időszakban tesszük le együtt, ezekre tud építkezni a későbbiekben, így nagyon fontos a biztos alap kialakítása.
A válaszkész hozzátáplálást előremozdító stratégiák:
- légy figyelmes és érzékeny a csecsemő jelzéseire,
- légy türelmes,
- kommunikálj a gyermekeddel evés közben (IS),
- ismertesd meg vele az élelmiszereket, mesélj neki az ételről,
- járjatok együtt bevásárolni, lássa a főzés folyamatát,
- bátorítsd az önállóságra, az evésre, de ne erőltesd,
- adj számára választási lehetőséget (egészséges ételek közül),
- kísérletezz különféle ételkombinációkkal, színekkel, formákkal a tányéron,
- evés közben ne tereld el a gyermek figyelmét (pl. képernyővel, játékkal).
A táplálási kapcsolatnak jelentős szerepe van a szociális és emocionális tanulásban is. Egy jó táplálási kapcsolat a szülő-gyermek között alapja lehet a bizalomnak, a visszacsatolásnak, a gyermek tisztába kerül saját érzéseivel és tudatosul benne, hogy képes közölni a szülő (gondozó) számára az igényeit, aki reagál ezekre.
A csecsemő természetes módon jelzéseket küld a külvilág felé az igényei kielégítése céljából. Ha éhes: csorog a nyála, nyúl az étel felé, nyitja a száját. Ha jóllakott általában elfordítja a fejét, bezárja a száját, nyelvével kilöki a kanalat. És hogy hogyan tudja egy kisbaba még egyértelműbb JELÉT adni szükségleteinek, igényeinek, gondolatainak vagy akár érzéseinek, míg nem beszél? Például a babajelbeszéd módszerével.
Te hallottál már róla?
Ha szeretnél egy helyen mindent megtudni a hozzátáplálásról, a Babada.hu-n élő online tanfolyamot és online hanganyagot is találsz, amelyek segítségével minden hozzátáplálással kapcsolatos kérdésedre választ kaphatsz!
Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésekről, és kíváncsi vagy egyszerűen elkészíthető, egészséges babaételek receptjére, akkor lájkold a blog Facebook oldalát: Babada Facebook
Illusztrációk: www.szkm.hu
LAM-TUDOMÁNY | TOVÁBBKÉPZÉS | EREDETI KÖZLEMÉNY. Táplálás és táplálkozás csecsemô- és kisgyermekkorban II. rész – Szoptatás, hozzátáplálás és elválaszt(ód)ás az Egészséges Utódokért projekt nagymintás kutatásában NÉMETH Tünde, VÁRADY Erzsébet, DANIS Ildikó, SCHEURING Noémi, SZABÓ László LAM 2018;28(6–7):313–323.