A csecsemő étrendjébe történő szilárd ételek bevezetése után sok változást tapasztalhatunk a baba székletében, vizeletében, akár viselkedésében, közérzetében. Megváltozik a széklet állaga, színe, szaga. Normális ha bizonyos élelmiszerek emésztetlen vagy nem teljesen megemésztett formában megjelennek a székletben vagy más élelmiszerek elszínezik a székletet, vizeletet.
Egyes élelmiszerek képesek hasmenést vagy épp székrekedést is kiváltani.

Mi a székrekedés?
Sok szülőben aggodalmat vált ki, ha babája nem kakil naponta, ám ez nem feltétlen jelent problémát. A normális székletürítés gyakorisága egyénenként változik, egyedi alkaton és egyéni bélmozgáson is múlik.
Székrekedésről akkor beszélünk ha a székletürítések száma kevesebb, mint heti 3, a széklet kemény,  a székletürítés fájdalommal társul.

Mi okozhat székrekedést? (a teljesség igénye nélkül, a táplálkozási problémákra fókuszálva)
- Változás a napi rutinban.
- Kiszáradás, nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel.
- Kevés rostbevitel.
- Túl sok keményítő tartalmú élelmiszer (rizs, banán, burgonya, sárgarépa).
- Hirtelen megnövekedett mennyiségű vasbevitel (pl. vassal dúsított gabonák megjelenése az étrendben).
- Hozzátáplálás elkezdése, szilárd ételek megjelenése az étrendben.

Miért jelentkezhet székrekedés a hozzátáplálás megkezdésekor?
Mivel fél évig csak folyékony táplálékot fogyasztott a csecsemő, átmeneti idő szükséges az emésztési folyamatok tökéletesítéséhez. 

Mit tehetünk a székrekedés ellen?
- Képezzünk átmenetet az anyatejes/tápszeres táplálás és a szilárd élelmiszerek adása közt. A megpárolt, megfőtt élelmiszereket kezdetben keverjük anyatejjel vagy tápszerrel és híg püréket kínáljunk a babának.
- Ne siettessük a szilárd ételre való áttérést.
- Kínáljunk a baba számára székletlazító élelmiszerek.
Ilyenek pl. a szilva, körte, füge, sárgabarack, őszibarack.

- A csecsemő étrendjében legyenek jelen magas rosttartalmú élelmiszerek, de figyeljünk oda rá, hogy mindenképp folyadékkal együtt kínáljuk, hisz folyadék nélkül ellenkező hatást váltanak ki.
- Kínáljunk a babának probiotikus élelmiszereket, például natúr joghurtot.

Egyéb okok miatti székrekedés (pl. anyagcserezavar, élelmiszerallergia) esetén kérd gyermekorvos segítségét!

Ha szeretnél egy helyen mindent megtudni a hozzátáplálásról, a Babada.hu-n élő online tanfolyamot és online hanganyagot is találsz, amelyek segítségével minden hozzátáplálással kapcsolatos kérdésedre választ kaphatsz!

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésekről, és kíváncsi vagy egyszerűen elkészíthető, egészséges babaételek receptjére, akkor lájkold a blog Facebook oldalát: Babada Facebook

Források:
https://www.bhg.com.au/baby-constipated-after-starting-solids
https://happyhealthyeaters.com/baby-is-constipated-after-starting-solids/
https://www.llli.org/breastfeeding-info/constipation/

Képek: https://unsplash.com

Miért nincs szüksége egy csecsemőnek az ételeiben hozzáadott cukorra? Hogyan valósítható ez meg? És meddig érdemes, meddig lehet tartani a gyakorlatban ezt az elvet? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ.

Minél kisebb a gyermek, annál könnyebb tartani a cukornélküliséget. Ahogy nő a gyermek, erősödik az akarata, nő a kíváncsisága, szélesedik a látóköre és bizony egyre vonzóbbá válnak a boltok polcain, a kisgyermekek szemmagasságába elhelyezett édességek, vagy a felnőttek által fogyasztott mézes-mázas sütemények.

Az interneten is napi szinten találkozhatunk vele, milyen cukrászati remekműveket alkotnak anyuka társaink, amik könnyen inspirációval szolgálhatnak számunkra is — de hogyan érjük el, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon?

Nézzünk gyakorlatias kérdéseket, melyek segíthetnek átlátni a témát.

Mit értünk hozzáadott cukor alatt?
Minden olyan cukor, amit a gyártó kever az ételbe-italba, vagy amit te használsz a sütés-főzés folyamán. Ide tartozik még
-a mézben,
- szirupokban,
- gyümölcslevekben,
- a gyümölcslé koncentrátumokban lévő cukor is.

Nem tartozik ide
- a friss gyümölcsből,
- zöldségből származó
- és a tejben lévő természetes cukor.

Tényleg nincs szüksége egy csecsemőnek hozzáaadott cukorra? Nem fogja a csecsemő ízetlennek érezni az ételeit?
A csecsemőknek sokkal több ízlelőbimbójuk van a szájukban, így sokkal intenzívebbnek érzik az ízeket. Mi, felnőttek már annyira hozzászoktunk az édes ízhez, hogy a hiányát nehezebben tudjuk értékelni, de a kisbabák, kisgyerekek még nem tudják miből maradnak ki. :) Nekik ilyenkor még minden íz új és különleges, hagyjuk, hogy megismerjék az élelmiszerek természetes ízét, nincs szükség elfedni vagy külön édesíteni azokat.

WHO ajánlása az, hogy a gyermek 2 éves koráig legjobb, ha egyáltalán nem találkozik hozzáadott cukorral.

Oké, de miért kerüljük a csecsemőkorban a cukrot?
— Növeli a fogszuvasodás kialakulásának kockázatát,
— Növeli a túlsúly, elhízás kialakulásának lehetőségét,
— Hajlamosít a későbbiekben egyes krónikus betegségek kialakulására, pl. cukorbetegség.
— Viselkedésbeli változásokat okozhat (pl. felpörgeti a kisgyermeket),
— A csecsemőkorban túlsúlyba kerülő édes ételek édes íz preferenciát alakíthatnak ki, ami tápanyaghiányhoz vezethet.

És akkor hogyan kerüljük ki ezeket a buktatókat?
Használjunk gyümölcsöket az ételek édes ízélményéhez. Ne abból induljunk ki, hogy számunkra mi kapcsolódik az „édes” ízhez; a gyerekek még sokkal nyitottabbak minden újdonságra. Mi is jobban értékelnénk egy cukormentes almás pitét, ha nem tudnánk mellé társítani egy hókiflit vagy egy Rákóczi túróst.

A gyereknevelésben amúgy is alapelve a „Mutassuk, ne mondjuk” és ez az étkezésben is így van. Járjunk jó példával, akkor is, ha ez az étkezési szokásainknak a megreformálását jelenti. A mi egészségünk is meghálálja majd. Ha pedig néhanapján nehéznek találjuk ezt az életmódot, még mindig tarthatunk egy tábla csokit a legfelső szekrényben, amire egyszer-egyszer rájárunk, hogy aztán újult erővel vessük bele magunkat a példamutatásba!

Aztán ha az alapokat a hozzátáplálás megkezdésétől fokozatosan rakjuk le és építgetjük közös erővel, végül akkor sem kell szívinfarktust kapnunk, ha a gyerek egyszer majd megkóstolja a csokimikulást és ne adj Isten ízlik is neki. Nem a cukor egy életen át való száműzése a cél. Az elsajátított életmód, a mértékletesség és az élelmiszerekről megszerezett tudás válik majd a gyermekünk hasznára élete során.

Ha szeretnél egy helyen mindent megtudni a hozzátáplálásról, a Babada.hu-n élő online tanfolyamot és online hanganyagot is találsz, amelyek segítségével minden hozzátáplálással kapcsolatos kérdésedre választ kaphatsz!

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésekről, és kíváncsi vagy egyszerűen elkészíthető, egészséges babaételek receptjére, akkor lájkold a blog Facebook oldalát: Babada Facebook

Forrás: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/04/who_cukorajanlas_20150323.pdf
Képek: https://unsplash.com

Mivel hazánkban is egyre több a különböző élelmiszerallergiában szenvedők száma és bizony nagyon súlyos tünetekkel járhatnak, fontosnak tartom tisztázni az allergének bevezetésével kapcsolatos tudnivalókat.

Az allergiáról és kialakulásának csökkentési lehetőségeiről itt olvashattok.

Mik a leggyakrabban allergiát kiváltó élelmiszerek?
A legfontosabb csecsemőkori allergének: tojás, tejtermékek, szója, búza, földimogyoró, hal, kagyló, rák.

Mikor kezdjük el az allergének bevezetését?
A vizsgálatok azt mutatják, hogy az első életév betöltése előtti allergén találkozás csökkentheti az ételallergia kialakulásának esélyét (az 1 éven túli első allergéntalálkozás pedig növelheti azt). Tehát általánosságban 6-12 hónap közt ajánlott bevezetni az allergént tartalmazó élelmiszereket a csecsemő étrendjébe, de fontos, hogy ne legyenek az elsőként kínált ételek közt (kb. 1 hónappal a hozzátáplálás megkezdését követően célszerű elkezdeni.)

Hogyan?
Kiindulásként kis mennyiségű allergént tartalmazó élelmiszert érinthetünk a csecsemő ajkához. (Ennek a fajta elővigyázatossági lépésnek főleg a nagy kockázatú csecsemőknél van jelentősége.) Kezdetben csak nagyon kicsi mennyiségben kínáljuk vele a babát (1/4 teáskanál). Ha nem jeletkezett tünet, akkor következő alkalommal fokozatosan lehet növelni az adagot (1/2 tk.), belekeverve a baba szokásos ételeibe. Az allergénnel való első találkozások mindig délelőtti étkezésre érdemes időzíteni. Két táplálékallergén bevezetése közt elég idő teljen el – minimum 4 nap – az esetlegesen jelentkező tünetek azonosítása érdekében.

Meddig adjuk az adott ételeket?
A bevezetés után az allergéneket tartalmazó ételeket továbbra is rendszeresen érdemes kínálni a csecsemőnek a változatos étrend részeként.

Mit kell tenni, ha a babának allergiás reakciója van?
Ha bármilyen allergiás reakciót (viszketés, csalánkiütés, hányás, hasmenés, arc duzzanat, elsápadás, légzési zavar) észlelsz, azonnal hagyd abba a csecsemő etetését! A tünetek súlyosságától függően kérd szakember (háziorvos, szakorvos, mentő) segítségét!

Fontos megjegyezni, hogy a száj körüli bőrpír leggyakrabban bőrirritáció következménye, nem allergiás reakció. Ilyen jelentkezhet pl. a paradicsom levének szájra-állra csurgása esetén, melyet elég vizes ruhával letörölni, és pár percen belül elmúlik a panasz.

Ha szeretnél egy helyen mindent megtudni a hozzátáplálásról, a Babada.hu-n élő online tanfolyamot és online hanganyagot is találsz, amelyek segítségével minden hozzátáplálással kapcsolatos kérdésedre választ kaphatsz!

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésekről, és kíváncsi vagy egyszerűen elkészíthető, egészséges babaételek receptjére, akkor lájkold a blog Facebook oldalát: Babada Facebook

Forrás: https://www.allergy.org.au/patients/allergy-prevention/ascia-how-to-introduce-solid-foods-to-babies
Kép: https://unsplash.com

A táplálkozás életben maradásunk egyik legfontosabb alapköve. Az étkezéssel biztosítjuk szervezetünk számára a működéshez szükséges üzemanyagot, ellátjuk szervezetünket energiával, biztosítjuk az életfolyamatainkhoz, a szellemi és a testi funkciókhoz, fejlődéshez, növekedéshez szükséges tápanyagokat. Ha keveset eszünk, lefogyunk, elgyengülünk, ha rossz minőségű ételeket veszünk magunkhoz, szervezetünk sérülékenyebb lesz a betegségekkel szemben.

Éppen ezért könnyű úgy gondolni a táplálkozásra, mintha elég lenne csak az ételek minőségére és változatosságára figyelnünk, pedig ezek is könnyen rossz irányba tudnak billenni, ha nem alakítunk ki hozzá megfelelő étkezési kultúrát.

Elsőre talán úgy tűnhet, mintha arról beszélnénk, hogy illik enni, pedig sokkal inkább arról van szó, milyen környzetet érdemes kialakítani az étkezéshez, és hogy milyen szokásokat kapcsolunk hozzá.

Ahhoz, hogy gyermekünk megfelelő tápanyagokhoz jusson, nem elég jól összeválogatni számára az ételeket. Olyan étkezési kultúrát kell kialakítani számára, amely megtanítja rá, hogy a táplálkozás nem csak a mennyiségi kalória bevitelről szól, hanem a minőségi és változatos étkezésről, amely az ő igényeinek a leginkább megfelel.

Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy gyermekünket kezdettől tudatosságra neveljük, már abban a korban is, amikor ez még csak arról szól, hogy visszalöki-e a sárgarépa főzeléket vagy vadul csapkodja a tányérját repetáért.

Ennek a tudatosságnak az elmulasztása vezethet oda, hogy idővel könnyebb utat, a figyelemeltereléses táplálást választjuk az étkezéseknél, aminek a lényege, hogy a gyerek ne legyen tudatában annak, mit és mennyit eszik, így ne álljon módjában tiltakozni sem, vagy egyáltalán kifejezésre juttatni véleményét. Ilyenkor kerül elő a képernyő, játék és más figyelemelterelések.

Mi ezzel a gond?

A gyermekek étkezés közbeni figyelemelterelése bár megkönnyíti a szülő dolgát, gyermekünk számára hosszú távon nem hasznos. A gyermek ebben az időszakban tanulja meg a szükségleteinek, igényeinek a felismerését és érvényre juttatását. Az elterelő eszközök megakadályozzák, hogy teste jelzéseit meghallja, érvényesíteni tudja és visszacsatolást kapjon. Így a későbbiekben, felnőtt korban is problémát jelenthet az éhségérzet-, és a jóllakottság érzet felismerése, ami többek között elhízáshoz vagy más táplálkozási zavarokhoz vezethet.

Hogyan valósíthatjuk meg a „képernyő nélküli étkezést”? (ld. válaszkész hozzátáplálás)

1. Legyen megfelelő az étkezési struktúra. A kisétkezések nem arra szolgálnak, hogy a gyermek jól lakjon. Hagyjunk időt, hogy a gyermek a főétkezésre éhes legyen.

2. Tegyünk a gyermek kedvére. Szép, színes, általa kedvelt élelmiszerek mindig legyenek a tányéron, az újdonságok mellett, biztonságot teremtve számára, de megadva a lehetőséget az új ízek felismerésére.

3. Ne várjunk el túl sokat a gyermektől. Ő még nem fogja végigülni a teljes családi étkezést. Igazítsuk az étkezés időtartamát a saját igényeihez.

4. Ne erőltessük az ételt. Hagyjuk meg a gyermeket saját döntéseit érvényre jutni.

5. Problémás étkezés esetén kérd szakember segítségét.

Hogyan alakítható ki egy egészséges viszony az étkezéshez?

Étkezés közben (képernyő helyett):

- Beszélgessünk, kommunikáljunk, meséljünk az elkészített ételről,

- Tanítsunk, ismerkedjünk az élelmiszerekkel, a babának mindig mondjuk el mit kínálunk neki,

- Figyeljünk a testünk jelzéseire (mikor laktunk jól), kérdezgessük a gyermeket, mit érez, kér-e még,

- Mutassunk példát!

Mindezen technikáknak az alkalmazásával és szokásoknak a bevezetésével megfelelő étkezési mintákat taníthatunk gyermekünknek, amely aztán egész életére megfelelő alapokkal szolgálnak majd számára saját étkezési kultúrájához.

Ha szeretnél egy helyen mindent megtudni a hozzátáplálásról, a Babada.hu-n élő online tanfolyamot és online hanganyagot is találsz, amelyek segítségével minden hozzátáplálással kapcsolatos kérdésedre választ kaphatsz!

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésekről, és kíváncsi vagy egyszerűen elkészíthető, egészséges babaételek receptjére, akkor lájkold a blog Facebook oldalát: Babada Facebook

Forrás: https://feedingbytes.com/2015/07/tv-mealtimes-go/

A válaszkész, azaz az igény szerinti szoptatás a legtöbb anya számára ismert és sokak által alkalmazott szoptatási mód, mely során a szoptatások ideje és időtartama a csecsemő szükségletei szerint alakulnak. Az igény szerint szoptatott baba saját szükségletei szerint tanul meg enni, felismerni az éhség-, és jóllakottság jeleit, megtanul kontrollt gyakorolni a táplálékfelvétel felett. Ennek folytatása az igény szerinti hozzátáplálás.

Minél nagyobb a gyermekünk, annál könnyebben neki tudunk indulni egy nagy útnak, úgy, hogy ne igényeljen különösebb előkészületeket, ne okozzon számunkra nagy fejtörést, hogyan fogjuk megoldani számára a napi többszöri szilárd étkezést.

Általában 1 éven túl napi 5x esznek a gyermekek (ahogy a felnőttek számára is ajánlott) szilárd ételt. Ezen időtájt kezdenek kialakulni a családi étkezési szokások, összefésülődnek a családtagok étrendjei, olyan fajta minőségi változtatásokkal, esetleges megszorításokkal, hogy az minden korosztály számára megfelelő és kielégítő legyen. Nagyobb gyermek kisétkezéseként megfelelő a gyümölcs, pl. keksszel, pogácsával, natúr joghurttal, főétkezéskor is biztos találunk a számára megfelelő ételt a kirándulásunk során, akár magunk készítjük azokat egy apartmanban, akár egy szálloda svédasztaláról válogatjuk a készételt.

Kisebb gyermekkel (6-12 hó közt) célszerű jobban megtervezni a baba napi menüjeit. Érdemes előre átgondolni az alábbiakat:

Az eper az egyik legegészségesebb gyümölcsök egyike. Magas C-vitamin tartalma mellett sok benne a folsav, B6 vitamin és a kálium. Magas rosttartalmú, kalória és cukortartalma pedig alacsony.

Az AAAAI (American Academy of Allergy, Asthma & Immunology) szerint még az erősen allergén élelmiszerek is bevezethetőek a baba étrendjébe, miután fogyasztott pár szilárd alapanyagot (nem elsőként adva a csecsemőnek és mindig csak kis mennyiséggel kezdve). Hivatalos magyar ajánlás szerint is adhatóak az apró magvas gyümölcsök 1 év előtt, de kezdetben csak kis mennyiségben. Első kóstoltatásra fél-1 szemet célszerű adni a babának, 3-4 napon keresztül, figyelve az esetlegesen jelentkező tüneteket.

A zsiradékok elengedhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. Többek között energiát szolgáltatnak, a zsírban oldódó vitaminok felszívódását segítik, és szükségesek egyes hormonok működéséhez, a megfelelő ütemű növekedéshez, fejlődéshez.

Az étkezési zsiradékokat két nagy csoportba sorolhatjuk: ezek a zsírok és az olajok.

Fő különbség közöttük a halmazállapotuk és az olvadáspontjuk, melyeket eltérő kémiai szerkezetük határoz meg. Kémiai szerkezetük alapján további csoportokra oszthatjuk, attól függően, hogy a zsírsavak szénláncában található kettős kötés telített, egyszeresen- vagy többszörösen telítetlen. 

Ennyit bőven elég is tudnunk a hátterükről, a következőkben azt fogjuk röviden megnézni milyen hatást gyakorolnak szervezetünkre a telített- és telítetlen kötések a zsírokban és olajokban. 

Sziasztok!

Az egészségi állapotunk alakulását sok tényező befolyásolja. Sajnos nincs szent grál a kezünkben, az egészséges étrend sem garancia rá, hogy életünk folyamán majd elkerülnek minket a különböző (krónikus) betegségek, hiszen például a genetikánkon nem tudunk változtatni; ám életmódunk így is jelentős mértékben befolyásolja az egészségünk, közérzetünk és ellenállóképességünk alakulását. Ha mi, anyák (szülők) hozzájárulhatunk gyermekünk testi, lelki jólétéhez, azáltal hogy odafigyelünk a táplálására és egészséges, változatos, kiegyensúlyozott étrendet biztosítunk számára, akkor miért ne tennénk? 

Sziasztok!

A hozzátáplálás során a 6-12. hó közötti időszak egy átmenet az anyatejes táplálásról a szilárd alapú étkezésre. Sok esetben 1 éves kor körül maradnak el a szoptatások, de a WHO ajánlása alapján jó, ha megmarad 2 éves korig. Ezért szigorúan véve 2 éves korig beszélünk hozzátáplálásról, miszerint az anyatej mellé kap a baba szilárd ételt. Optimális esetben a baba a 6. hónap környékétől (megkezdett 5. és befejezett 6. hónap) elkezd pürés, szilárd ételeket kóstolni. Idő kell még hozzászokik, áttér az új állagra, megszokja, megszereti az új ízeket. Érdemes 1 éves korig bevezetni az allergéneket (szoptatás mellett) a későbbi allergia kockázatának a csökkentése céljából. És gondolhatnánk, akkor 1 éves kor után mégis mire figyeljünk, miben érdemes mást kapjon a gyermek, mint a felnőtt, ha minden allergén be van vezetve, minden élelmiszerrel találkozott már, tud rágni, élvezettel eszi az ételeket?