Sziasztok!

Az ételallergia leggyakrabban már csecsemőkorban kialakuló kórkép. Fontos elkülöníteni az ételintoleranciától, ami a kor előrehaladtával nagyobb valószínűséggel alakul ki, gyakrabban előforduló, viszont sokkal veszélytelenebb forma. Nem lehet előre megmondani, hogy egy ember allergiás lesz-e, vannak arra hajlamosító tényezők, amiken nem tudunk változtatni; viszont léteznek olyan módszerek, amikkel csökkenthetjük az allergia kialakulásának rizikóját.

Mi az allergia?

Az allergia a szervezet téves, túlérzékenységi reakciója valamely anyagra, miközben védekezik az allergén ellen. Az allergén és az antitest kapcsolódás hatására hisztamin és egyéb gyulladást előidéző anyagok szabadulnak fel ami bőrpírt, duzzanatot, viszketést, súlyosabb esetben életveszélyes állapotot is eredményezhet.

Az élelmiszer allergia esetében a szervezet túl hevesen reagál bizonyos szervezetbe jutott ételre. Általában az étel elfogyasztása után 1-2 órán belül jelentkeznek a tünetek, ami megmutatkozhat csalánkiütés, hasfájás, hasmenés, ekcéma, orrfolyás, duzzadt száj, nehéz légzés formájában is, vagy a legsúlyosabb esetben életveszélyes állapotú anafilaxiát, légzés,-keringés leállást is okozhat az adott étel az arra allergiás egyénnél.

Már nagyon pici mennyiség is képes tünetek kiváltására. (Ellenben az intoleranciával, ami dózisfüggő.) Késői válaszreakció is jelentkezhet pár nap elteltével, pl. kiütések, ekcéma formájában, ezért érdemes az allergének bevezetése közt 2-3 vagy akár 4 napos szünetet is tartani, hogy válaszreakció esetén biztosan meg tudjuk állapítani, melyik étel okozta a tüneteket. A legfontosabb csecsemőkori allergének: tojás(fehérje), tejtermékek(fehérje), szója, búza, földimogyoró, hal, kagyló, rák.

 Az allergia kialakulási kockázatát növeli:

• A genetikai hajlam. Ha a családban előfordul allergia, megduplázza az esélyét annak, hogy a kisbaba is allergiás legyen.
• A császármetszés. Mivel nem találkozik a baba a szülőcsatornában a hüvelyi baktériumokkal. A hüvely baktériumflórája megváltozik szülés esetén, az úgynevezett Lactobacillusok kerülnek túlsúlyba. Ahogy a csecsemő áthalad a szülőcsatornán védelmet kap ezek által. (A bőrkontaktus során is újabb baktériumokkal találkozik az újszülött.) Császármetszés esetén 52%-kal nagyobb a valószínűség az asztmára.
• A 4 hónapnál rövidebb ideig tartó anyatejes táplálás vagy annak teljes elmaradása. Az anyatejes táplálás csökkenti az allergiát, mivel hasznos baktériumokat és a szervezet védekezéséhez szükséges antitesteket tartalmaz. (Ha az anyatejes táplálás során vezetjük be az allergéneket, akkor csökkenhet az allergia kialakulásának veszélye.)

• Széles spektrumú antibiotikum kúra, (az első életévben kapott antibiotikum kúra probiotikum pótlás nélkül jelentősen növeli az allergiás kórképek előfordulási gyakoriságát) illetve „túlzott tisztaság elmélete”, miszerint kipusztítjuk a természetes baktériumflóránkat. A baktériumok jelen vannak a bőrünkön, a szánkban, a bélrendszerünkben, a testüregeinkben. Ezek védelmet nyújtanak a kóros baktériumok ellen. Normál esetben az baktériumokkal való találkozás segít kordában tartani az immunrendszert. A mikrobákkal való találkozás során megtanulja az immunrendszer, hogy ne reagáljon rá a későbbi találkozáskor (emlékszik rá). Az allergia megjelenése a bélben élő baktériumok változatosságán is múlik. A probiotikumok olyan mikroorganizmusok, melyek a bélflóránkat alkotják, segítenek az emésztésben, segítik az immunrendszer működését, megfelelő egyensúly esetén. A bifidus baktérium véd az allergia ellen. Ételeinkkel serkenthetjük az őshonos baktériumokat, joghurt, sajt és egyéb erjesztett tejtermékek által.
• Késleltetett allergén találkozás. A táplálékallergia kialakulásának kockázata csökkenthető, ha időben bevezetjük az allergéneket, tehát találkozik velük a szervezet. Az élet első 1000 napja összefüggésbe hozható a civilizációs betegségek kialakulásával, tehát befolyásolhatjuk számos betegség kialakulását a baba étrendjével, életmódjával. Az allergének korai bevezetésével azt érhetjük el, hogy a későbbiekben emlékezzen a szervezet az idegen anyagra és ne adjon rá heves válaszreakciót.
• Mindezek mellett a dohányzásnak kitett magzat/csecsemő és a koraszülés is növeli a csecsemő allergiára való hajlamát.

Akkor hogyan csökkenthetjük allergia kialakulásának kockázatát?

Szép napot,
Dóri

Ha szeretnél egy helyen mindent megtudni a hozzátáplálásról, a Babada.hu-n élő online tanfolyamot és online hanganyagot is találsz, amelyek segítségével minden hozzátáplálással kapcsolatos kérdésedre választ kaphatsz!

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésekről, és kíváncsi vagy egyszerűen elkészíthető, egészséges babaételek receptjére, akkor lájkold a blog Facebook oldalát: Babada Facebook

Dagmar von Cramm: Amit a baba szívesen eszik, Springer Hungarica Budapest, 1991
Dr. Réthy Lajos Attila: Csecsemőkori allergiaprevenció. Szakmai irányelvek és gyakorlati tanácsok. SpringMed Kiadó, 2011.
Horizon - 2014-2015 Episode 5 of 19: Allergies: Modern Life and Me
Lukasz Rebeka: Hozzátáplálás szakemberektől - Kiskanál Kommandó, Santos Könyvkiadó és Nyomdaipari Kft., 2018.
Sara Lewis: Az első ételek (A szülők iskolája), Alexandra Kiadó, 2004.

Illusztrációk: www.szkm.hu