Miért nincs szüksége egy csecsemőnek az ételeiben hozzáadott cukorra? Hogyan valósítható ez meg? És meddig érdemes, meddig lehet tartani a gyakorlatban ezt az elvet? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kerestem a választ.

Minél kisebb a gyermek, annál könnyebb tartani a cukornélküliséget. Ahogy nő a gyermek, erősödik az akarata, nő a kíváncsisága, szélesedik a látóköre és bizony egyre vonzóbbá válnak a boltok polcain, a kisgyermekek szemmagasságába elhelyezett édességek, vagy a felnőttek által fogyasztott mézes-mázas sütemények.

Az interneten is napi szinten találkozhatunk vele, milyen cukrászati remekműveket alkotnak anyuka társaink, amik könnyen inspirációval szolgálhatnak számunkra is — de hogyan érjük el, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon?

Nézzünk gyakorlatias kérdéseket, melyek segíthetnek átlátni a témát.

Mit értünk hozzáadott cukor alatt?
Minden olyan cukor, amit a gyártó kever az ételbe-italba, vagy amit te használsz a sütés-főzés folyamán. Ide tartozik még
-a mézben,
- szirupokban,
- gyümölcslevekben,
- a gyümölcslé koncentrátumokban lévő cukor is.

Nem tartozik ide
- a friss gyümölcsből,
- zöldségből származó
- és a tejben lévő természetes cukor.

Tényleg nincs szüksége egy csecsemőnek hozzáaadott cukorra? Nem fogja a csecsemő ízetlennek érezni az ételeit?
A csecsemőknek sokkal több ízlelőbimbójuk van a szájukban, így sokkal intenzívebbnek érzik az ízeket. Mi, felnőttek már annyira hozzászoktunk az édes ízhez, hogy a hiányát nehezebben tudjuk értékelni, de a kisbabák, kisgyerekek még nem tudják miből maradnak ki. :) Nekik ilyenkor még minden íz új és különleges, hagyjuk, hogy megismerjék az élelmiszerek természetes ízét, nincs szükség elfedni vagy külön édesíteni azokat.

WHO ajánlása az, hogy a gyermek 2 éves koráig legjobb, ha egyáltalán nem találkozik hozzáadott cukorral.

Oké, de miért kerüljük a csecsemőkorban a cukrot?
— Növeli a fogszuvasodás kialakulásának kockázatát,
— Növeli a túlsúly, elhízás kialakulásának lehetőségét,
— Hajlamosít a későbbiekben egyes krónikus betegségek kialakulására, pl. cukorbetegség.
— Viselkedésbeli változásokat okozhat (pl. felpörgeti a kisgyermeket),
— A csecsemőkorban túlsúlyba kerülő édes ételek édes íz preferenciát alakíthatnak ki, ami tápanyaghiányhoz vezethet.

És akkor hogyan kerüljük ki ezeket a buktatókat?
Használjunk gyümölcsöket az ételek édes ízélményéhez. Ne abból induljunk ki, hogy számunkra mi kapcsolódik az „édes” ízhez; a gyerekek még sokkal nyitottabbak minden újdonságra. Mi is jobban értékelnénk egy cukormentes almás pitét, ha nem tudnánk mellé társítani egy hókiflit vagy egy Rákóczi túróst.

A gyereknevelésben amúgy is alapelve a „Mutassuk, ne mondjuk” és ez az étkezésben is így van. Járjunk jó példával, akkor is, ha ez az étkezési szokásainknak a megreformálását jelenti. A mi egészségünk is meghálálja majd. Ha pedig néhanapján nehéznek találjuk ezt az életmódot, még mindig tarthatunk egy tábla csokit a legfelső szekrényben, amire egyszer-egyszer rájárunk, hogy aztán újult erővel vessük bele magunkat a példamutatásba!

Aztán ha az alapokat a hozzátáplálás megkezdésétől fokozatosan rakjuk le és építgetjük közös erővel, végül akkor sem kell szívinfarktust kapnunk, ha a gyerek egyszer majd megkóstolja a csokimikulást és ne adj Isten ízlik is neki. Nem a cukor egy életen át való száműzése a cél. Az elsajátított életmód, a mértékletesség és az élelmiszerekről megszerezett tudás válik majd a gyermekünk hasznára élete során.

Ha szeretnél egy helyen mindent megtudni a hozzátáplálásról, a Babada.hu-n élő online tanfolyamot és online hanganyagot is találsz, amelyek segítségével minden hozzátáplálással kapcsolatos kérdésedre választ kaphatsz!

Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésekről, és kíváncsi vagy egyszerűen elkészíthető, egészséges babaételek receptjére, akkor lájkold a blog Facebook oldalát: Babada Facebook

Forrás: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/04/who_cukorajanlas_20150323.pdf
Képek: https://unsplash.com