Sziasztok!
Hol is kezdjem? Mindig is érdekelt az egészséges életmód, tudatos táplálkozás, az egészségnevelés, és eszerint is élek. Tanulmányaim során is mindig külön figyelmet érdemeltek részemről ezen területek, mert nagyon fontosnak tartom a prevenciót. Mióta édesanya vagyok még inkább a szívügyemmé váltak ezek a témák.
A hozzátáplálás megkezdésekor fejest ugrottam a táplálkozástudományi cikkek, könyvek rejtelmeibe. Majd egyre inkább úgy éreztem, hogy minél többet keresek, annál inkább nem találok. Minél jobban szeretném csinálni, annál több kérdőjel van bennem. Éppen ezért gondoltam úgy, hogy a saját magamnak feltett kérdések válaszait megosztom veletek, remélve, hogy ezzel segítségetekre leszek a hozzátáplálás időszaka alatt.
Írásaim során elsősorban szakmai ajánlásokra támaszkodok, könyvajánlókat hozok, illetve beszámolok gyakorlati tapasztalataimról, és megosztom veletek bevált receptjeimet.
Első bejegyzésemként egy általános tájékoztatást szeretnék leírni a hozzátáplálással kapcsolatban.Nagyon fontosnak tartom a fogantatástól számított első 3 év jelentőségét egy ember életében. Ez az időszak alatt megalapozzuk a későbbi egészségi állapotunkat (édesanyánk életmódjától elkezdve, az anyatej erősítő hatásán át), és többek között a helyes táplálással megelőzhetjük egyes népbetegségek kialakulását.
Optimális esetben a hozzátáplálást 6 hónapos kortól érdemes elkezdeni (kivételes esetben 4 hótól), mert ekkorra az anyatej nem fedezi 100 %-ban a baba tápanyagszükségletét és eddigre a baba emésztőrendszere felkészült a szilárd táplálék bevezetésére, nyilván figyelembe véve a fizikai fejlettséget is. A WHO a hozzátáplálást 6-24 hó közt definiálja. Ám nagyon fontos, hogy ezt helyesen tegyük, ne siettessük, ne terheljük túl a baba szervezetét. Ismertessük meg a különböző ízekkel, egyszerre csak 1 ételt kínáljunk. Ezzel a módszerrel könnyebben kiszűrhető az esetlegesen allergiát okozó étel is.
Az én véleményem az, hogy a gyermekünket ne kezeljük kis felnőttként, tehát ne kapja ugyanazt az ételt, mint mi, felnőttek. Konkrétan itt arra gondolok, hogy 1 éves korukig hozzáadott sóra (terheli a vesét), 2 éves korukig hozzáadott cukorra (hajlamosít az egyes betegségek kialakulására) nincs szükségük. (Hivatalos ajánlás szerint 1-3 éves kor között napi max. 2g sót fogyasszon a gyermek, 2-4 év közötti gyermekeknek maximum 4 tk. cukor az elfogadható mennyiség).
A gyári bébiételek vásárlásakor arra külön oda kell figyelni, hogy ne tartalmazzanak hozzáadott sót, cukrot. Jobban preferálom az otthon főzött ételt többek között az alapanyagok frissessége miatt, személyre szabottan tudjuk elkészíteni a kicsinknek, és finomabb is :) A helyes főzéstechnikai eljárásokkal (pl. párolás) nem csak az ételek ásványianyag,- és vitamintartalmát őrizzük meg, hanem az ízek is intenzívebbek lesznek.
Nem gondolnám, hogy főzés közben bárki számolgatná a kalóriákat, de jó, ha tudjuk, hogy körülbelül hogy álljon össze a baba napi menüje. A napi kalóriaszükséglet 40%-át tegye ki szénhidrát, kb.50%-át zsír (1.életév végéig fokozatosan csökken 35-45%-ig) és kb.10-15%-át fehérje.
A következő bejegyzésemben a hozzátáplálási táblázatokról szeretnék nektek írni. Mi határozza meg, hogy melyik élelmiszert mikor adhatjuk a babának? Tényleg számít a sorrend?
Szép napot,
Dóri
Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésekről, és kíváncsi vagy egyszerűen elkészíthető, egészséges babaételek receptjére, akkor lájkold a blog Facebook oldalát: Babada Facebook
Források:
https://www.elso1000nap.hu (2019. 10. 18.)
https://www.who.int/nutrition/topics/complementary_feeding/en/ (2019. 10. 18.)
Illusztrációk: www.szkm.hu
