Sziasztok!
Ahogy az előző posztomban említettem, ma egy kicsit részletesebben írok arról, hogy milyen káros anyagok lehetnek az élelmiszerekben és hogyan tudjuk a bevitelüket csökkenteni.
Milyen káros anyagokról olvashatunk? Valóban kell-e tőlük tartani? Miért adhatunk a babának bizonyos élelmiszereket csak korlátozott mennyiségben?
Nitrát:
A nagy mennyiségben szervezetbe jutott nitrát a bélbaktériumok hatására nitritté alakul, ami a vérben lévő hemoglobinhoz kötődik. Normál esetben a hemoglobin szállítja az oxigént a szövetekhez és a sejtekhez, de a nitrit megváltoztatja a vörösvérsejtek oxigénfelvevő képességét, így azok nem lesznek képesek az oxigén felvételére és ez oxigénhiányhoz vezethet. Ezt nevezzük methaemoglobinaemiának vagy kék bébi szindrómának is.
Ez szélsőséges esetben fordul elő, de az óvatosság sosem árt. Körülbelül 10 hónapos kor után ajánlott az úgynevezett nitráthalmozó zöldségek megismertetése a babával (ekkorra valószínűleg már működik a diaforáz enzim a baba szervezetében, mely megakadályozza a nitrát nitritté alakulását). A két legismertebb nitráthalmozó zöldség a cékla és a répa.
További tipp: mivel a nitrát a gyökérzöldség két végén halmozódik fel, a közepét adva a babának még inkább csökkenthető a rizikó. A hő és hosszabb állás hatására a nitrát nitritté alakul, ezért tanácsos frissen készíteni ezekből a zöldségekből az ételeket és lehetőleg ne melegítsük újra. Célszerű nem önmagában, hanem más élelmiszerekkel keverve tálalni.
Oxálsav:
Vannak magas oxálsav tartalmú zöldségek, mint például a spenót és a sóska. Ezen ételek túlzott fogyasztása, az arra hajlamos egyéneknél vesekő képződést eredményezhet. Elvonja a szervezettől a kalciumot, azáltal, hogy megköti azt, és kalcium-oxalát formájában kő képződhet a húgyutakban.
Arzén:
A növényvédőszerek hatására arzén kerülhet a rizsszemekbe, amellett, hogy különböző szennyeződéseket is találhatunk közöttük. Ezért különös odafigyelést igényel a rizs megtisztítása. Különféle technikákkal csökkenthető ezeknek az anyagoknak a szintje; a legbiztosabb módszer, ha előző este beáztatjuk, majd másnap alaposan átmossuk a rizsszemeket, míg az átfolyó víz tiszta nem lesz és bő, akár ötszörös mennyiségű vízben főzzük.
Higany:
A halak higanytartalmáról sokat olvashatunk. Fogyasztásukat heti két alkalomra korlátozzák, de nem mindegy melyik fajta halról beszélünk. Például a hekk, lazac vagy a harcsa higanytartalmától nem kell úgy tartani, mindemellett a szervezetre pozitív hatással bírnak. A hal, a magas omega3 zsírsav tartalma révén véd a szív-, érrendszeri betegségek ellen, csökkenti a koleszterinszintet, így a bevezetés után (vigyázz, a hal allergén) érdemes a babának is rendszeresen (max. heti kétszer) adni.
Szolanin:
A zöld, romlott, csírázó burgonya tartalmazza magasabb koncentrációban ezt a mérgező anyagot, ezért ezeket a részeket el kell távolítani a felhasználás során.
Úgy gondolom, hogy mértékletességgel, a megfelelő higiénia és a szabályok betartásával biztonsággal adhatóak a babának a fent említett élelmiszerek. Cél a baba igényeit kielégítő, életkorának megfelelő változatos étrend összeállítása.
Szép napot,
Dóri
Ha szeretnél egy helyen mindent megtudni a hozzátáplálásról, a Babada.hu-n élő online tanfolyamot és online hanganyagot is találsz, amelyek segítségével minden hozzátáplálással kapcsolatos kérdésedre választ kaphatsz!
Ha nem szeretnél lemaradni a következő bejegyzésekről, és kíváncsi vagy egyszerűen elkészíthető, egészséges babaételek receptjére, akkor lájkold a blog Facebook oldalát: Babada Facebook
Dagmar von Cramm, Amit a baba szívesen eszik, Springer Hungarica Budapest, 1991
https://www.who.int/water_sanitation_health/diseases-risks/diseases/methaemoglob/en/ (2019. 11. 02.)
http://www.kormanyhivatal.hu/download/6/fe/20000/KOZEG%20Ivóv%C3%ADz%20okozta%20betegségek.pdf (2019. 11. 02.)
https://www.telegraph.co.uk/news/2017/02/08/cooking-rice-incorrectly-could-endangering-health/ (2019. 11 02.)
https://www.egeszsegkalauz.hu/eletmod/taplalkozas/halbol-is-megart-a-sok/eys9cv9 (2019. 11. 03.)
Illusztrációk: www.szkm.hu
