Sziasztok!
A hozzátáplálás megkezdésekor a legtöbb esetben a baba pürésített ételekkel találkozik, ismerkedik. A pürés hozzátáplálás a hagyományos módszer, mely az anya (szülő) irányítása alatt történik. Az anya dönti el, hogy a baba mikor, mit kap enni és azt milyen formában, állagban készíti el számára. A darabos, falatkás ételekre való áttérés egy folyamat eredménye, idő kell a gyermeknek míg elsajátítja a rágást. A püréről falatkákra való áttérés 8-10 hónapos kor körül ajánlott.
Sziasztok!
A WHO (és a „Szoptatásért” Magyar Egyesület) a csecsemő 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasol. A csecsemő tápanyagszükségletét körülbelül 6 hónapos korától kezdve önmagában az anyatej nem fedezi, így szükséges elkezdeni a hozzátáplálást. Hozzátáplálás alatt azt értjük, hogy elkezdünk az anyatej, vagy annak hiányában a tápszer mellé szilárd ételt kínálni a babának. Kezdetben csak naponta 1x, majd a hónapok előrehaladtával egyre több étkezéshez, kb. 1 éves korára elérve a napi 5x-i szilárd étkezést. Első pár alkalommal érdemes csak 1-2 kiskanálnyi ételt kóstoltatni a babával, majd fokozatosan lehet növelni az étel mennyiségét. Ezt a szilárd ételt adhatjuk a babának püré formájában vagy darabos ételként. Utóbbi is érdemel egy külön bejegyzést, erről a különleges formáról a következő blogposztban olvashattok.
Sziasztok!
Kíváncsi vagyok, nálatok mi a menü karácsonykor? A gyerekkorotok ízeit részesítitek előnyben vagy újítók vagytok? Igazítjátok a családi menüt a baba étrendjéhez vagy neki külön főztök? Persze sok mindentől függ a válaszok alakulása: pl. mennyi idős a baba, pürézik-e vagy darabos ételt eszik.
Teljesen máshogy telik a karácsony egy újszülött babával és máshogy egy totyogóval. De bármennyi idős is legyen gyermekünk, nem árt pár dolgot szem előtt tartani, hogy az ünnep a lehető legmeghittebben és nyugodtabban teljen.
Szükséges-e egyáltalán a karácsonyra külön készülni a baba táplálása szempontjából?
A kérdésre válaszolva szeretnék veletek pár tippet megosztani:
Sziasztok!
Már volt róla szó korábban is, milyen fontosnak tartom az első két-három évet a gyermek életében. Ez a kezdeti időszak nagy hatással lesz az ember későbbi egészségi állapotára. Nem lehet elégszer hangsúlyozni például a hozzáadott cukrok kerülésének fontosságát a baba étrendjéből.
Az ünnepek közeledtével egyre nagyobb a kísértés, hogy ne csak a magunk, de gyermekünk szervezetét is megbombázzuk egy kis cukorral. De ha egész évben odafigyelünk gyermekünk egészségére, miért ne tennénk az ünnepekkor is?
Sok számolgatás, tervezgetés és próbasütögetés után sikerült egy puha, finomított cukrot nem tartalmazó, mégis kellően édes mézeskalácsot sütnöm. A méznek a mennyiségét is korlátoztam, a kellően édes ízt egy kevés banán hozzáadásával értem el.
Fontos megjegyzés: mivel mézet tartalmaz, 1 éves kor alatt nem ajánlott!
Sziasztok!
Az ételallergia leggyakrabban már csecsemőkorban kialakuló kórkép. Fontos elkülöníteni az ételintoleranciától, ami a kor előrehaladtával nagyobb valószínűséggel alakul ki, gyakrabban előforduló, viszont sokkal veszélytelenebb forma. Nem lehet előre megmondani, hogy egy ember allergiás lesz-e, vannak arra hajlamosító tényezők, amiken nem tudunk változtatni; viszont léteznek olyan módszerek, amikkel csökkenthetjük az allergia kialakulásának rizikóját.
Mi az allergia?
Az allergia a szervezet téves, túlérzékenységi reakciója valamely anyagra, miközben védekezik az allergén ellen. Az allergén és az antitest kapcsolódás hatására hisztamin és egyéb gyulladást előidéző anyagok szabadulnak fel ami bőrpírt, duzzanatot, viszketést, súlyosabb esetben életveszélyes állapotot is eredményezhet.
Sziasztok!
Az első bejegyzésem végén írtam arról, hogy áll össze a baba kalóriaszükséglete. Arra gondoltam, kicsit részletesebben leírom nektek, egy-egy gyakorlati tippel párosítva, mik is azok a makrotápanyagok, és milyen szerepük van a baba fejlődésében.
Három fő makrotápanyagot különböztetünk meg. Ezek a szénhidrátok, fehérjék és a zsírok.
Sziasztok!
Rengeteg tanulmányt, állásfoglalást átolvastam a csecsemő étrendjébe bevezetett gluténról. Az elmúlt évek alatt elég sok változáson estek át az ajánlások az újonnan napvilágot látott vizsgálatok eredményeinek hatására. A mai napig vannak benne homályos foltok, bizonytalan területek, de nézzük, mit tudunk. Talán nem is annyira bonyolult, mint amennyire elsőre hangzik :)
Kezdjük az elején, mi is az a glutén?
A glutén valamennyi kalászos gabonanövényben megtalálható anyag, melynek egyik fehérjefrakciója (gliadin) tehető felelőssé az arra érzékenyeknél kialakuló lisztérzékenységért.
Mi az a lisztérzékenység/coeliakia?
A coeliakia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) egy autoimmun betegség, amely a genetikailag arra hajlamos egyénekben alakul ki környezeti faktorok hatására. A vékonybél nyálkahártyáját károsítja, ezzel csökkentve a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását. A gyomor-bélrendszeri tüneteken túl egyéb társbetegségekkel jár.
Sziasztok!
Ahogy az előző posztomban említettem, ma egy kicsit részletesebben írok arról, hogy milyen káros anyagok lehetnek az élelmiszerekben és hogyan tudjuk a bevitelüket csökkenteni.
Első, legfontosabb alapszabály, a higiénia betartása. Mielőtt hozzáállnánk az étel elkészítéséhez, alaposan mossunk kezet. Mossuk meg a zöldségeket, gyümölcsöket, amit kell, hámozzunk meg.
Milyen káros anyagokról olvashatunk? Valóban kell-e tőlük tartani? Miért adhatunk a babának bizonyos élelmiszereket csak korlátozott mennyiségben?
Sziasztok!
A hozzátáplálási táblázatok elárasztják az internetet, csak éppenséggel nem nagyon találunk két teljesen egyformát. Mi lehet ennek az oka?
Egyrészt nem biztos, hogy az adott táblázatok aktualizálva lettek a legfrissebb szakmai ajánlásoknak megfelelően, másrészt minden nemzet a tradicionális ételeit fogja a leghamarabb megismertetni a babával, így azon se lepődjünk meg, ha például a skandináv népek a halat, az ázsiaiak a rizst részesítik előnyben és azzal kínálják elsőként a gyermeket.
Tehát nincs kőbe vésve a babáknak kínált ételek sorrendje.
Nálunk Magyarországon az elsőnek ajánlott gyümölcsök, zöldségek közt szerepelnek: az alma, burgonya, őszibarack, sütőtök. Érdemes legelőször kicsit édeskés ízzel kínálni a babát, pl. alma (annak is először csak a centrifugált leve), mivel az anyatejnek is van egy édeskés íze, így a hasonló ízvilággal (és állaggal) elfogadóbb lesz a baba. Régebbi táblázatokban a sárgarépát és a céklát is az elsőként választható zöldségek közt találjuk, mostani ajánlás szerint inkább 8-10 hónapos kor körül érdemes ezeket megismertetni a babával, mivel a földből magukba szívják a nitrátot. (A szervezetbe jutott nitrát hatására és egyéb más élelmiszerekben található káros anyagokra a következő bejegyzésemben részletesebben kitérek.)
Sziasztok!
Hol is kezdjem? Mindig is érdekelt az egészséges életmód, tudatos táplálkozás, az egészségnevelés, és eszerint is élek. Tanulmányaim során is mindig külön figyelmet érdemeltek részemről ezen területek, mert nagyon fontosnak tartom a prevenciót. Mióta édesanya vagyok még inkább a szívügyemmé váltak ezek a témák.
A hozzátáplálás megkezdésekor fejest ugrottam a táplálkozástudományi cikkek, könyvek rejtelmeibe. Majd egyre inkább úgy éreztem, hogy minél többet keresek, annál inkább nem találok. Minél jobban szeretném csinálni, annál több kérdőjel van bennem. Éppen ezért gondoltam úgy, hogy a saját magamnak feltett kérdések válaszait megosztom veletek, remélve, hogy ezzel segítségetekre leszek a hozzátáplálás időszaka alatt.
